Petőfi versek tamburára, harmonikára és furulyára
Halász László a Kolo Együttes vezetője régóta készült arra, hogy zenekara művészi színvonalát egy koncert keretében is bemutassa a tököli közönségnek. A kedvelt zenekar már számtalan bál és előadás alkalmával kápráztatta el a közönséget, de ez az est valóban különleges volt. A baljós időjárás miatt a Művelődési Házban rendezett produkció a tököli Milkovics „Mijo” zenekar 1954-es archív felvételével kezdődött, majd ugyanazt a számot a Kolo is eljátszotta. Az est folyamán ez többször is megvalósult, de később a népzene felcsendülése apropoul szolgált Petőfi Sándor népdalokká vált költészetének bemutatásához is.
A „Petőfi 200” emlékév keretében Halász László felkérésére Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész, Tököl díszpolgára a Falu végén kurta kocsma című vers, s a Petőfi és Arany barátságáról szóló Gyulai Pál-írás előadásával percek alatt elvarázsolta a közönséget. Az est folyamán megzenésített Petőfi verseket, és más népdalokat is hallhattunk Juhász Katalin gyönyörű előadásában. A dalok mellett irodalmi gondolatokat is közvetítettek az előadók. Petőfi és Arany barátságát példaként állították a mai fiatalság elé, a közönség felé, akik a Befordultam a konyhába dalnál kórussá alakultak. A közös éneklés felemelő hatást váltott ki.
Az est záró része is szolgált meglepetéssel, mert a Kolo együttes a délszláv – tudatosan, arányosan választott szerb és horvát – dallamok mellett szlovén feldolgozásokat is játszott. A koncert zenei színvonala megerősítette bennünk azt, ami eddig is tudtunk. A Kolo együttes zenészei fantasztikus muzsikusok, mesterei hangszereiknek. Halász László harmonikával, Szabó Zoltán sokoldalúságával, különleges furulya- és dudaszólóival, György Mihály, Rodek Krisztián és Gajárszky László gitár- és tamburajátékával kápráztatta el a lelkes közönséget. Balogh Zoltán és a bőgős Bokros György játéka a legkényesebb ízlést is kielégítette. Gyönyörű hangjával Sofia Giovantsi, az együttes új énekesnője a korábbiaknál is érdekesebbé tette a Kolo együttes zenei hangzásvilágát.
Felemelő volt megtapasztalni, hogy az egyébként könnyen táncra, kólózásra hajló közönség milyen lelkesedéssel köszönte meg ezt a rendhagyó, különleges előadást.
