I. Változások a víziközműrendszerek üzemeltetésében
Az ország sok térségében vált problémássá a víziközmű rendszerek üzemeltetése. Ennek oka a 2013 óta a lakosságnak komoly megtakarítást eredményező víz- és szennyvízdíj befagyasztása, valamint az energiaáremelkedések.
A soros, 2022. szeptember 22-ra tervezett ülést a víziközműről szóló döntési határidő miatt két nappal előre kellett hozni. Rendkívüli ülés keretében 2022. szeptember 20-án kedden tárgyalta a Képviselő-testület. Az előterjesztést minden képviselő 16-án (öt nappal korábban), pénteken megkapta, abban semmi változás nem történt.
Az előterjesztés részletesen tartalmazta a víziközmű vagyon jogi helyzetét és e vagyonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségeket. Testületi döntés volt szükséges a programban való részvételről, a víziközmű vagyon és működtető vagyon, valamint a fel nem használt fejlesztési források az államra történő ingyenes átruházásáról.
Az integráció során az állam elsődleges célja a többségi önkormányzati tulajdonú társságokban 5%-os tulajdonrész megszerzése, ezt követően az állam ázsiós tőkeemeléssel biztosítja a társaság működését 2022. év végéig. Az integráció keretében az önkormányzattól a víziközmű vagyon, a működtető eszköz, a fel nem használt fejlesztési források és szolgáltatóban fennálló részesedést veheti át az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló Nemzeti Vízművek Zrt. Az önkormányzat a tulajdonában álló víziközmű vagyont, valamint működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken adhatja át a Magyar Állam részére.
II. Megnövekedett kapacitások – tiszta víz a Dunában – megszűnt bírság
A kistérségben Halásztelek, Szigethalom, Tököl összefogásával kiváló helyzetet teremtettünk az elmúlt 30 évben. A településeken a teljes víz-, csatornahálózat kiépült, és a szennyvíztisztító telepet is folyamatos fejlesztettük. Ez egyrészt kapacitás növekedést eredményezett, másrészt pedig sokkal korszerűbb tisztítási eljárást tudtunk kialakítani. Már 7500 m3 kapacitással rendelkezünk, s tiszta vizet engedünk a Dunába. Nem kell 15-20 mFt szennyvízbírságot fizetni. Idén szembesültünk azzal, hogy az üzemeltető Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint a naponta befogadásra kerülő 5600 m3 szennyvíz feldolgozása leköti a teljes kapacitást, így új igények befogadására nem képesek. Megfogalmaztak egy fejlesztési tervet is, erről folyamatosan kaptak tájékoztatást a képviselők. Ezekre forrásunk településenként egyelőre biztosan nincs, pályázatokra készültünk. Először önálló pályázat, később Szigetszentmiklóssal való együttműködés lehetősége vetődött fel. Már tárgyalásaink is voltak, a közös terv elkészítése kb. 3,5 mFt-ot igényel. A partner településeink közül Szigethalom jelezte, hogy jelenleg nincs rá forrása. Három ütemű fejlesztésről van szó, kb 3,5 milliárd forintos költséget jelent, csak az első ütem 1,4 milliárd forint.
III. Alacsonyan tartott lakossági díjak – 500 mFt-os költségvetési megtakarítás
A területen nem csak a szennyvíztisztító fejlesztési igénye jelent feladatot, hanem az üzemeltetés is. A Tököl Város Önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű vagyont a Fővárosi Vízművek Zrt. (melynek tulajdonosa a főváros, Budapest) üzemelteti 2013. november 5. napján aláírt vagyonkezelési szerződés keretében. Szigethalmon más szolgáltatóval dolgoznak.
A Fővárosi Vízművekkel olyan szerződést és együttműködést tudtunk kialakítani az elmúlt 9 évben, hogy az üzemeltetés a városnak nem került pénzébe. A Fővárosi Vízművekkel kiváló kapcsolatunk az üzemeltetés korrekt módon történt és a hálózati rekonstrukcióért és fejlesztésekért is sokat tettek. Ezekről a képviselő-testület minden évben tájékoztatást kapott. A 9 év alatt összességében ez többszáz millió forintot tett ki.
A korábbi tököli üzemeltető TVCS Kft 2013-ban a további üzemeltetéshez 60 mFt-os költségvetési forrást igényelt. Erre a Fővárosi Vízművekkel kialakított együttműködés miatt nem volt szükség. Az életveszélyes elektromos szekrények cseréjétől kezdve a 130 elromlott átemelő cseréjén át a vezetékek szakaszolásáig sok minden történt.
Az utóbbi időszakban a rezsicsökkentésre vonatkozó előírások miatt nehezedett a helyzet az együttműködésben. Kilenc év alatt a költségvetés minimum 500 mFt-os megtakarításhoz jutott. Nem kellett a költségvetésből kifizetni évente a 60 mFt-ot, és lakossági díjemelés sem történt. Több környékbeli településnek éveken át volt ilyen mértékű kiadási kötelezettsége. A rezsiköltség befagyasztás a családoknak kb. 2 mFt költségmegtakarítást eredményezett.
IV. Álláspontok: Fővárosi Közgyűlés – Fővárosi Vízművek – Tököli Képviselő-testület
A Fővárosi Vízművek tájékoztatóra hívta a víz-, csatornaszolgáltatásban érintett településeket. Tökölt Gergics Illés alpolgármester képviselte. A tájékoztatón elsősorban a Fővárosi Vízművek veszteségei és a további növekvő költségek jelentették a témát. A Fővárosi Vízművek tájékoztatását korábban megkaptuk. Jelezték a problémás helyzetet.
Ennek a lényege, hogy:
- a szennyvízhálózat 30 éves, folyamatos rekonstrukcióra szorul. A szennyvíztisztító nagy értékű létesítmény, melynél a szennyvíztisztításra vonatkozó kötelező vagyonértékelés nyomán a megnövekedett értékcsökkenés pótlása nem teljesíthető.
- A szennyvíztisztító és a csatornahálózat kapacitás problémái miatt fejlesztések szükségesek, de erre a forrás nem áll rendelkezésre.
- A visszapótlási kötelezettség teljesíthetetlensége a 2013.07.01. napjától csökkentett díjak, s az alacsonyan tartott lakossági terhek miatt alakult ki.
Idézet a Fővárosi Vízművek leveléből:
„ Fentiek alapján tájékoztatjuk, hogy a fejlesztések (különösen a KEOP beruházások), valamint a jogszabály okán kötelező vagyonértékelés miatt megnövekedett értékcsökkenés forrása a vízdíj megemelésének, a jogszabályi korlátból fakadó, évek óta történő elmaradására tekintettel nem képződik meg a szükséges mértékben. Emiatt Társaságunk a visszapótlási kötelezettséget mindaddig nem tudja elismerni és teljesíteni, amíg a törvényalkotó nem biztosítja számára jogszabályi szinten az így megnövekedett költség díjban vagy egyéb formában való megtérülését. Mindemellett adott visszapótlási kötelezettség teljesítése a Vksztv-ben megfogalmazott keresztfinanszírozási tilalom miatt másik viziközmű ágazat hátrányára sem megengedett. Ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, hogy a 10 éve befagyasztott vízdíj és a 2023. évre vonatkozóan bizonytalan villamos energia árak okán a GFT finanszírozására a tulajdonosokkal és hatóságokkal egyeztetve megoldást szükséges találni.”
- Tököl költségvetése nem képes a biztonságos feladatellátáshoz szükséges források kipótlására. A szükséges fejlesztések finanszírozására sincs költségvetési fedezet. Ezért merült fel a kérdés, hogy a víziközmű vagyon működtetése és kezelése a jövőben hogyan oldható meg. Cél, hogy a tököli családok a döntést követően is biztonságos ellátásban részesüljenek, megvalósuljanak a fejlesztések, és folyamatos legyen a rekonstrukciós munka.
V. Összefoglalás
A döntés meghozatala ésszerű gondolkodást kívánt. Van benne kockázat, jelentős a felelősségvállalás. Ráckeve Dömsöd, Dunavarsány, Szentendre térsége és Halásztelek az állami tulajdonba adás mellett döntött. Van olyan térség az országban, ahol már csődbe is ment a szolgáltató, állami tulajdonba került a víziközmű vagyon. Tököl esetében ez a víziközmű vagyon 2,2, milliárd forint. Ebből 1,5 mdFt a hálózat és 699 mFt a szennyvíztisztító Tökölre jutó értéke. Ez azonban nem olyan vagyon, ami a városnak bevételt jelent. A vezetékhálózat 30 éves, s az átemelő szivattyúk is rekonstrukcióra szorulnak. A szennyvíztisztító viszonylag új, de az értékcsökkenés visszapótlása a 9 éve nem emelt díjakból nem lehetséges. A díjszabást a kormány határozza meg 2013 óta. A díj akkor változik, ha erről a Kormány dönt, azonban kilenc éve a családok terheinek csökkentését helyezik előtérbe.
A képviselő-testület a döntést Hoffman Pál, Ágics Antal, Csurcsia István, Gergics Illés, Kiss László, Malaczkó István, Vaslaki Judit, Vejmola István 8 igen, Füle Zoltán és Vukov Máté 2 tartózkodó szavazatával fogadta el. Farkas Zsuzsanna levélben jelezte, hogy a határozati javaslatot ellenzi.
A biztonságos feladatellátás az állami tulajdonba adással garantált. Jelen helyzetben a fejlesztési forrásokhoz jutáshoz is nagyobb az esély, ha állami tulajdonba kerül a víziközmű vagyon.