Köszöntöm Tököl Város Honlapján!
Városunkat, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. A XVI. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye.
Tököl nemzetiségi jellegű település. Területe 38,5 km2. Lakosainak száma 10.259 fő. Tököl lakosságából 1200 család horvát (rác, bunyevác) , valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a XVII. századba nyúlnak vissza, ezért a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiség jelenléte. A városban horvát, német és szerb kisebbségi önkormányzat is működik, melyek tevékenysége meghatározó a kistérség nemzetiségi lakosai számára is.
Pest megye délnyugati részén, a Csepel-szigeten, a Duna főága mellett fekszik, határa a Kis-Dunáig terjed. A Budapestet kikerülő M0-ás körgyűrű megépítése Tökölt közelebb hozta a fővároshoz. Az 1992-ben elfogadott településfejlesztési koncepció, valamint az 1997-ben jóváhagyott általános Rendezési Terv látványos fejlődést eredményezett Tököl életében.
A 2004-ben elfogadott új Települési Rendezési Terv a zöld felületek megtartása és a természeti értékek védelme mellett korlátozott építési és ipartelepítési programot határoz meg.
Városunk a Csepel-sziget ősi települése, a kedvező természeti adottságok miatt már a bronzkorban is lakott helyek közé tartozott. Tököl első írásos említése V.István uralkodásának idejéből, 1271. november 26-tól származik. Az árpád-ház királyainak birtoklása 1280. január 18-án szakadt meg, amikor IV.László Tökölt a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácáknak ajándékozta. A város területén négy kis középkori falu létezett, Nyun, Ragold, Tököl és Bagamér (Méregyháza). A kis falvak lakossága sokat szenvedett, azonban a mongol tatár pusztítást és hatalmaskodásokat is túlélve, lassú fejlődésnek indult. A fellendülés a XVI. században érte el csúcspontját, amikor Tököl királyi mezővárossá lett. Fejlődését azonban a török háborúk derékba törték, sok más magyar mezővároshoz hasonlóan. A XVII. századi színmagyar településre az Esterházyak rácokat, sokácokat, bunyevácokat telepítettek. A katolikus horvát telepesek nyomai már a század derekától kimutathatók, Tököl lakóinak egynegyede a XVIII. századi német telepesek leszármazottja. A magyar, rác, német népesség átélte Európa történelmi viharainak szinte minden mozzanatát.
A Csepel-sziget lakói, így a tököliek sem csatlakozhattak a Rákóczi szabadságharchoz, mert a királyi birtokot a császár seregei uralták. Az 1848-49-es szabadságharcban Kossuth katonájaként 173 tököli nemzetőr harcolt. A település lakosságától mindkét világháború jelentős emberi és anyagi áldozatokat követelt. A közelmúlt történelmi eseményei tragikus helyszínné tették Tökölt, mert az 1956-os szabadságharc során a tököli volt szovjet repülőtérre tárgyalni érkező magyar küldöttség vezetőjét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és kísérőit a szovjetek orvul megtámadták.
Tököl lakói részben a mezőgazdaságból élnek, részben a fővárosi és a környező ipari létesítményekben dolgoznak. A település infrastruktúrájában nagy előrelépést jelentett a vezetékes víz és gáz bevezetése és a szennyvízhálózat kiépítése. önkormányzatunk lakossági összefogással, 10 éves kemény munkával átalakította az egykori szovjet laktanyát, ahol közel 1000 lakással korszerű lakótelep, új településrész jött létre. 2001-ben Tököl visszanyerte városi rangját.
Az itt lakók lelkében föld és élet évszázadokon át egyet jelentett és örökös küzdelem folyt a fennmaradásért. Ebben a természettel és a körülményekkel dacoló küzdelemben formálódtak az emberi sorsok, fejlődött a település. Tökölön szorgalmas, jó kedélyű, vendégszerető emberek élnek, akik gondosan őrzik és ápolják nemzetiségi hagyományaikat. A Csepel-sziget és Tököl felbecsülhetetlen értékű adottságainak kihasználása, a szorgalmas munkával kialakított gazdasági fejlődés és az idegenforgalmi lehetőségek felhasználása jelenti Tököl és a környező települések biztos jövőjét.
Hoffman Pál
polgármester