Tóth Zoltán József polgármester köszöntője:
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Egybegyűltek!
Ma, június 4-én, a magyar történelem egyik legmeghatározóbb napjára emlékezünk.
Ezen a napon, 1920-ban, a trianoni békeszerződés aláírásával nemcsak területeinket és nemzeti vagyontárgyainkat vesztettük el, hanem egy egész közösség, egy nemzet lelki egységét is próbára tették.
A trianoni döntés következményeként sok magyar család vált széttagoltá, sokan hagyták el szülőföldjüket, s évtizedeken keresztül éreztük a határok által okozott sebzettséget.
Ma azonban nem csak a fájdalom, hanem a remény és az összetartozás jegyében gyűltünk itt össze.
Koszorúzásunkkal lerójuk tiszteletünket mindazok előtt, akik valaha a haza védelméért, a szabadságért, és a nemzeti identitásunk megőrzéséért harcoltak.
Emlékezzünk azokra, akiket a történelem vihara szétszakított, de akiknek a szelleme ma is velünk van.
Az ő kitartásuk, bátorságuk és hősiességük példaértékű számunkra.
Meg kell őriznünk kultúránkat, hagyományainkat, és kötelességünk hirdetni, hogy a magyarság nem csak határokon belül, hanem határokon túl is él és virágzik.
Ma, amikor a koszorúkat elhelyezzük, ne csak a múltunkra emlékezzünk, hanem tervezzük a jövőnket is.
Az összetartozás, a barátság és a szeretet erejével tudunk szembenézni a jövő kihívásaival.
Emeljük fel egymást, és támogassuk a határon túli közösségeinket, hogy együtt építhessük a közös jövőnket.
Záró gondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy a haza szeretete és a nemzeti identitásunk megőrzése mindannyiunk feladata.
Legyünk büszkék arra, akik vagyunk, és emlékezzünk mindig arra, hogy a közösség ereje bennünket összeköt.
Kérem, egy rövid csenddel adózzunk a múlt hőseinek és áldozatainak emlékére.
Köszönöm szépen!”
