Újabb egyeztetésre hívtam Kővári Ferencet, a Ferry Révhajózási Kft. tulajdonosát, a tököli kompjárat üzemeltetőjét. Természetesen a kompjárat újraindítása mellett, a környezet rendezésének szükségességére is felhívtam a figyelmet. Véleményt cseréltünk egy partmenti vendéglátó egység létrehozásáról is.

A témákat sorba rendezve, összegezhető a helyzet.

1. Miután országos problémát okozva megszűnt a hajóvezető-képzés, a budapesti idegenforgalom, és a külföldi munkavégzés nagyobb bérlehetősége elszívja a munkatársakat.
2. A Szigetújfalusi munkatársak Tökölre irányítása kétórásra alakított menetrenddel az ottani komp dolgozóinak elvesztését eredményezte volna.
3. A régi büfé engedélye megszűnt. Az új engedélyezés új tervek alapján történhet. Építkezés a vízügy területén nem lehetséges, a nyári gáthoz tartozó önkormányzati területre vonatkozó igény megfogalmazódott. A terv elkészülte után a Képviselő-testület elé kerül.
4. A komp melletti szakaszon kikötőpontonok elhelyezését is tervezik, mely hajófogadásra is alkalmas lesz.

Felhívtam a figyelmet arra, hogy a terület kiemelt jelentőségű számunkra, s amennyiben a szerződés betartása hosszabb időre problémás, az önkormányzat keresni fogja a más típusú működtetés iránt érdeklődő partnereket.

Kővári Ferenc bizakodóan nyilatkozott a közeljövőről. A hamarosan újra induló hajóvezető és matrózképzés véleménye szerint megoldja a személyi problémákat. Ígérete szerint a Tököl-Százhalombatta közötti kompjárat 2023. szeptember 30-val újraindul.

Vállalkozása a szerződésben és pályázatban vállalt kötelezettségeit teljesíti. A kieső időben az önkormányzatok havi támogatása természetesen nem kerül átutalásra.

A beszélgetés széleskörűen fogta át az együttműködési lehetőségeket. Környezetvédelmi szempontból örömhírrel szolgáltam, mert arról adtam tájékoztatást, hogy a térfigyelő kamera rendszerkiépítés során a Kis-Dunaparti, s a Parkerdei illegális hulladék elhelyezés megakadályozására is gondoltunk.

A Pilisi Parkerdő Zrt eddig is sokat tett az erdészház melletti rét fejlesztéséért. A játszótéri kialakításához magánszemélyektől is jelentős támogatást kaptak. Jeleztem, hogy mi is nyitottak vagyunk az együttműködésre. Ez kezdésnek az erdei út rendbetételét jelentheti, később a játszótérbővítés, vagy szabadtéri pavilon építése is szóba jöhet.

Véleményt cseréltünk az erdei rendezvényekről is. Jeleztem, hogy értékeljük a pihenésre érkező látogatók kiszolgálására törekvést, azonban tekintettel kell az ott élő családok nyugalmának biztosítására is.

Tóth Péter erdészetvezető úr tájékoztatást igért a környezetünkben elérhető Erdei Kalandparkok kialakításának és működtetésének tapasztalatairól, egy ilyen fejlesztés feltételeiről. Szó esett arról is, hogy az úttal párhuzamos pihenő park használata az eredeti céloktól eltérően alakult, s arról is, hogy nehézségeket okoznak a motorsport szerelmesei. A látogatószám növekedése miatt eltérő útvonalak kijelölése szükséges a lovas, kerékpáros, futó vendégeknek.

Tisztelettel köszöntöm a Szent István napi megemlékezés minden résztvevőjét!

Augusztus 20-a fényes csillag a nemzeti ünnepeink között. A legrégebbi és legváltozatosabb ünnepnapunk. Nálunk Tökölön is több, mint 750 éves történet.

Szent István napjának ünneplését 1090-ben rendelte el Szent László király. Az ünnepet Tököl és Bagamér falu lakói valószínűleg már az 1200-as évek közepén megtartották. Még a török uralom idején is tisztelegtek a szent király előtt, aki létrehozta a magyar királyságot, megteremtette és összekötötte Európával a keresztény Magyarországot.

Az Árpád-házi királyok idejéből származó tököli katolikus templom és kápolna nekünk az, ami Magyarországnak a Szent Korona. Jelképe annak, ami már elmúlt, és annak, ami velünk születik, velünk történik.

Annak, hogy a Szent István-i kereszténység által térben és időben összetartozunk.

Augusztus 20-a, Szent István napja egyszerre szent és világi ünnep. Ezen a napon emlékezünk Szent István életművére, a vármegyerendszer kialakítására, az első törvények elfogadására, s a kereszténység elfogadtatására.

Számba vesszük a megtett utat. Látjuk, ahogy egységesítette az országot, ahogy egyensúlyt teremtett, ahogy bekapcsolta a magyar királyságot az európai életbe.

Látjuk a Nagy Lajos és a Hunyadiak utáni időket. A török uralmat, a Habsburg fennhatóságot, a XX. század háborúiban elveszett nemzedékeket és a kommunista korszak diktatúráját. Látjuk mindezt és megdöbbenünk.

Csoda, hogy itt vagyunk! Itt vagyunk augusztus 20-án, mint a szent király népe, miközben mi itt Tökölön sokan nem is vagyunk vérségi leszármazottai azoknak, akiket Szent István kormányzott.

Vállalt magyarságunkkal és keresztény hitünkkel örökösei vagyunk mégis.

Tökölön élő magyar elődeink a keresztény hitet védték 1242-ben, 1526-ban, sorsfordító időkben és már nem is csodálkozunk, hogy az európai segítség akkor is elmaradt.

Rác, sváb őseink az 1770-es években a Mária Terézia által a templomnak ajándékozott vörös márvány oltár előtt, már Mária Terézia 1771-es rendelete alapján emlékeztek Szent Istvánra.

A Jóisten minden embernek, minden kornak megszabja a feladatait. Szerencsére nekünk időt és erőt is adott hozzájuk.  Eddig 33 évet kaptunk, hogy megújítsuk hagyományainkat, erősítsük magyarságunkat, összetartozásunkat, hogy tanúságtevőként a kereszténységünket támadó világban tovább adjuk hitünket.

1990-ben, 33 éve alig néhányan kezdtük meg a küzdelmet Tökölön a történelmi folyamatosság visszaállításáért. Új korszakot akartunk nyitni. A tököliek bizalma, együttműködése lelki és gazdasági alapot teremtett a változtatásokhoz.

A rendszerváltoztatás óta saját utunkat járjuk.

Magyarságunk, tököliségünk erősítésére felélesztettük régi nemzeti ünnepeinket. Sokszínű közösségi életet teremtettünk. Felelős magyarként külső és belső ellenfelek ellen vívunk szellemi csatákat. Nagy erők akarják felszámolni értéktudatunkat, életünk többszáz éves rendjét.

A Tököli Fundamentumokban megfogalmaztuk azokat az elveket, amelyek sajátossá tesznek bennünket. A munkánk ezért, bár évről-évre új feladatokat jelent, értékeiben nem változik.

Kereszténységünket nem tekintjük magánügynek.

Feladatokat vállalunk erősítéséért.  Ötvenmillió forinttal kívül-belül felújítottuk a katolikus templomot és környezetét. Nagyban segítettük a református templom megépítését. Közben látjuk a szentmisék, körmenetek apadó létszámát, de a reformátusok biztató gyarapodását is.

Nem várható el, hogy mindenki higgyen Istenben, hogy ugyanazt gondolja családról, hazáról, mint mi, de nem engedhetjük meg, hogy a másképp gondolkodók félelmet keltsenek, fenyegetőzzenek.

Aki elutasítja a kereszténységet, és értéktelennek, idejét múltnak tartja a magyarságunkhoz való ragaszkodást, az a Szent István-i értékek folyamatosságát szakítja meg.

33 év már történelmi távlat, egy korszak, amire minden tököli büszkén tekinthet vissza. Látható, hogy a szovjet megszállás után a lakótelep felújítása, a tsz világ után a földek visszajuttatása az eredeti tököli tulajdonosoknak, új s felújított épületeink, a bölcsődék, a Sportcsarnok, a Sportklubház, az Uszoda, a Kormányablak, az óvodák, iskolák, a Művelődési Központ és a Polgármesteri Hivatal, a korszerű szolgáltatások egy jobb, európaibb Tökölt mutatnak.

Magyarországot, s benne Tökölt a saját hagyományai alapján kell vezetni. Szent István örökségét nemcsak az ünnepen, a hétköznapokban is őrizni, megélni kell. Életünk, munkánk célja a magyar nemzet, s Tököl közösségi megmaradásának biztosítása.

El kell utasítanunk a természet törvényei elleni támadásokat.

El kell érnünk a közösségért végzett munka tiszteletét, erősíteni kell a szabálykövetést!

Ismerjük az előttünk álló feladatokat, s bizonyítottuk, váratlan, nehéz helyzetekben is helyt tudunk állni. A jövőben is teljesítenünk kell és teljesíteni is fogjuk feladatainkat, hogy méltók legyünk a Szent István-i örökséghez, elődeinkhez, s hogy támaszt, reményt nyújtsunk a velünk élőknek!

Isten éltesse Magyarországot, Isten áldása legyen rajtunk!