A tököli volt szovjet repülőtérről szóló hírek mindig érdeklődést keltenek. Hoffman Pál országgyűlési képviselő az alábbiakban foglalta össze a helyzetet.
Interpelláció hangzott el a Parlamentben a tököli repülőtérrel kapcsolatban, s ezekben pontatlanságok jelentek meg. Fónagy János államtitkár úr precíz, megnyugtató választ adott, de a valóságot sosem lehet eléggé hangsúlyozni.
Fónagy János válaszában leszögezte:

"Tökölön a repülőtér nem működik, úgynevezett nyilvános le és felszállóhely, így a környezetre gyakorolt hatása, bár kétségtelenül sokakat irritál és változtatást igényel, de nem éri el egy repülőtér hatásait. A tököli nem nyilvános le és felszállóhely engedélyezése annak idején a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, teszem hozzá, az MSZP-SZDSZ-kormány idején. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a térség egykori országgyűlési képviselői, a szocialista Varju László és a szabad demokrata Kuncze Gábor sem tiltakozott a le és felszállópálya értékesítése ellen, a helyi civil szervezetek észrevételei ellenére sem. Ezért a 2004-es kormányhatározat indokoltságáról, a Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatali ideje alatt lezajlott privatizióról érdemes lenne inkább az említett urakat megkérdezni. A korábban említett szabályozási helyzet a közelmúltban megváltozott. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló idei kormányrendelet alapján ugyanis valamennyi nem nyilvános fel és leszállóhely üzemben tartójának, tulajdonosának ez év végéig további üzemeltetés érdekében kezdeményeznie kell a létesítmény valamely repülőtér kategóriába történő átminősítését. Ha egy nyilvános le és felszállóhelyet nem minősítenek repülőtérré, akkor az semmilyen formában nem működhet tovább. Vagyis a rendeletmódosítás értelmében a nevezett tököli létesítmény üzemeltetői lépéskényszerben vannak. Közlekedésszakmai szabályozási megoldás kínálkozik tehát felvetésükre. Tökölön vagy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő repülőtér további, e kereteket tiszteletben tartó fejlesztése képzelhető el, vagy a közeljövőben megszűnik a légi forgalom. Az üzemeltetőnek - bárki is legyen az - e jogszabályi követelményekhez kell igazítani elképzeléseit, amelyek tehát semmiképpen nem ronthatják a térség lakóinak életminőségét.

Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete 1996-tól, tehát amióta a Horn-kormány belekezdett a repülőtér privatizációjába, kérte, hogy vonják be az értékesítés feltételeinek meghatározásába. Ez "természetesen" nem történt meg. Jelzi a kifogásolók tájékozottságát, hogy a repülőtér eladásának összegét 2 millió Ft-ban ismertették, a valós 2,3 milliárd Ft értékesítési ár helyett. A 2008-as és 2009-es repülőtér elleni aláírásgyűjtésre a Gyurcsány-kormány - melyben államtitkár helyettes volt Varju László -, semmiféle választ nem adott. Kormányzatuk szándéka a repülőtér fejlesztésére nyilvánvaló volt, hiszen 2004 decemberében kifejezetten fejlesztési célra adták el a területet.

Tököl, 2011.02.08.